2010. december 30., csütörtök

Karácsony és névnap

Sok-sok éve dolgoztam utoljára december 24-én, hát az idén felújítottam ezt a jó szokásomat és dolgozhattam. Szerencsére nem kellett sokáig maradnom, mert alig volt vásárló az áruházban így hazamehettem dél körül. Jobbanmondva anyósomékért mentem, mert minden évben együtt ünnepelünk nálunk. Fura volt, hisz eddig én serénykedtem otthon az utolsó pillanatig, most ezt a szerepet a gyerekeink töltötték be, mert Sanyinak is dolgoznia kellett 14 óráig.
Szerencsére hamar összeszedtem a családot és repültünk haza a kis szorgos családunkhoz.
Tudom, hogy nagyok a gyerekeim, de igazából most döbbentem rá. A wc takarításon a kád suvickláson, na meg a mosogatáson kívül amiket előző nap megcsináltam olyan ünnepi hangulatot és tisztaságot , rendet raktak mindenhol, hogy le a kalappal előttük. Gyönyörűen feldíszítették a fát is.

két fát is díszítettek:-)
Így tehát a mi családunkban december 24-én 14 30-kor kezdte az ünneplést. Kaptam szép virágcsokrot és finom kókuszos édességet. A délután hamar eltelt, hisz vártuk a Jézuskát, hogy hozza az ajándékokat. Nagy csodálkozásunkra nem a Jézuska hanem a lappföldi mikulás és segítője az egyik krampusz osztotta ki az ajándékokat, nagyon vicces és megható volt egyben.

szegény öreg mikulás éppen olvassa kié is az ajándék

nagyon bájosak
Ajándékosztás után jöhetett a vacsora ami igazán fenséges menüsor volt.
Töltött hús, töltött káposzta, morgóhal, laposhal ponty és tonhal. Csináltam hozzá salátát és krumpli rokettet.
... és most jöhetnek a képek:


hiszen ez egy psp, de jó:-)
a leánykánk is biztos jógyerek volt, hisz ez az ő ajándékhalma
Bogi a virágommal
én és a vacsorám
karácsonyi party családilag

Ezúton kívánok Mindenkinek Kellemes ünnepeket és nagyon Boldog Új Évet

2010. december 19., vasárnap

A három fenyőfa

Három fenyőfa állt a dombtetőn. A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő nem volt olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony.
- Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa.
Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett.
- Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő.
- Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő.
- Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska.
Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni.
- Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát.
- Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök.
- Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt.
Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz.
- Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? - kérdezte.
- Nem ! - felelte a Kisebbik fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának.
Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához.
- Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? - kérdezte.

- Hogyne maradhatnál kismadár - felelte a Harmadik Fácska. - Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik.
A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa.



- Télapó vagyok- mondta - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára…
- Vigyél engem ! - kiáltotta a Legnagyobb fenyő.
- Engem vígy ! - ágaskodott a Kisebbik fenyő.
A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt.
- Te nem szeretnél eljönni ? - kérdezte tőle a Télapó. v - Dehogynem ! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska - De hát itt kell maradnom , hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt.
- Kicsike fa - mondta a Télapó - te vagy a legszebb fácska a világon ! Téged viszlek magammal.
Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon…

Hideg reggel

Ma reggel 7 órára kellett dolgozni mennem. Jó sokáig kapargattam a jeget az autóról és miután elindultam vettem csak észre, hogy -12 fok volt. A munkahelyem közelében pedig már -14, hát nem csoda, hogy fáztam.

2010. december 18., szombat

Karácsonyi ajándékötletek

Mára sikerült mindenkinek beszereznünk az ajándékokat.
Nagyon sokszor elkondolkozok, hogy a karácsonyi nagy készülődésben és ajándékvásárlásban mindenki elfelejti az ünnep lényegét.
 Mi ebben az évben nem csak a nagy válság miatt, de az is közrejátszik saját magunk készítette ajándékot és, vagy olyan meglepit vettünk amire szüksége van az illetőnek. Erről pár kép:
A Dédink ajándéka
egyik Nagymama ajándéka
Nagypapa ajándéka

2010. december 15., szerda

Boszorkányság

14 éve amikor állapotos voltam a lányunkkal, nagyon rosszul éreztem magam. Semmi nem maradt meg bennem és a terhességem első 3 hónapjában csak fogytam. Sokat feküdtem, mert akkor nem volt hányingerem és így jobban éreztem magam. Ezeknek a rosszulléteknek az oka a savtúltengés volt ílletve nagymértékű tejallergia kialakulása. Negyedik hónaptól minden reggel megszabadultam a felesleges gyomorsavtól és nem ettem tejterméket és hipp-hopp már jól is voltam.
A mai beírásom nem is igazából erről szól, hanem akkoriban így nem tudtam volna dolgozni és betegállományban voltam otthon. Nem is lett volna ajánlatos , mert egy fotólaborban dolgoztam  ahol nagyon sok vegyszer volt ami nem biztos, hogy jót lett volna a gyerek fejlődésének.
A nyakamba szakadt rengeteg szabadidőmet olvasásra fordítottam, hisz sokat feküdtem, ott pedig nem sok lehetőség van az idő elütésére. Felfedeztem egy könyvsorozatot (47 részből áll) és teljesen rákkatantam.

Margit Sandemo
A norvég írónő, akinek a lelkében végtelenül sok történet született.

 Könyveit 37 millió példányban adták el eddig. A „Jéghegyek Népe” egyedül 25 millió példányban kelt el. Tizenegy országban ismerik. Tizenhat kísérlet történt a „Jéghegyek Népe” megfilmesítésére, illetve TV-sorozattá alakítására. Norvégiában musical készült mind a Jéghegyek népéből, mind a Boszorkánymesterből.

Ez a sorozat egy családregény több évszázadra visszamenőleg, persze boszorkánysággal, varázslással, gyógyítással és történelemmel megfűszerezve. Könnyed pihentető olvasmány. Nagyon jó volt olvasni akkor a terhességem alatt és bele sem gondoltam abba, hogy esetleg a már pocakomba lévő gyermekem is megfertőződhet az olvasás és a boszorkányos történetekkel.
Mostanában gondolkoztam csak el ezen a dolgon, mert a lányom rengeteget olvas és nagyon vonza minden dolog ami misztikus. Szeretném, ha ezt a sorozatot is elolvasná egyszer, de még szerintem korai lenne neki, mert rengeteg benne a nyílt szexualitás.
Amúgy újból elővettem az első köteteket és nagyon jó újraolvasni. Hihetetlen módon megnyugtat és feltölt energiával.




2010. december 13., hétfő

Szentendrei vásár

Ma este elmentünk sétálni Szentendrére, mert karácsonyi vásár van a Fő tér közelében. Ittunk jó kis forralt bort és meleg teát, valamint vettünk forraltboros bögrét.  4 éve voltunk Bécsben a karácsonyi vásár idejében és onnan is hoztunk bögrét. Nagyon szeretem ezeket a bögréket, mert ez is egy-egy emlék.
Két Bethlehemes életképet is láttunk, íme az egyik.