nem minden nap tökéletes...

...ahogy  a mai sem:(

Reggel korán keltem, mert a számítógépen kellett dolgoznom, azonban szembe kellett néznem egy problémával. Eltűnt egy csomó program róla. Pont egy hónapja az asztali számítógépünk ment tönkre és ma reggel a laptop is köhögött. Estére rendbe szedtük, de ma minden össze esküdött ellenünk.
- leszakadt a szárítókötél a mosott ruhával
- mobilomról nem tudtam hívást indítani és fogadni (kikapcsoltam és bekapcsolta újra jó volt)
- minden lámpa pirosra váltott és az összes töketlen autós előttem volt
- lekéstük a kompot Visegrádnál, így 1órát vártunk a következőre
stb...

- de az egész napot a gyerekeimmel tölthettem akiket imádok
- sikerült befejeznem egy számomra fontos dolgot, amit holnap megmutatok a másik blogomon
- valamint a Bogi szobájának egyik falát szépen megcsináltuk és elkezdtem lefesteni

tehát csak pozitívan állni a dolgokhoz

munkakezdés

A héten már dolgoztam újból. Érdekes volt. Voltak mindenféle kérdések, de csak nagyon ritkán bőgtem el magam.

májusban történt

folytatom a sort májussal, hisz nálunk mindig történik valami:)
Ebben a hónapban az egyik legnagyobb és legfontosabb esemény nálunk a Balázs konfirmációja volt. Két évet járt előkészítőre és sikeresen konfirmációi vizsgát tett a pomázi református közösség előtt.

felelet közben

imádott kisfiam

áldás alatt

a nagy csapat

Ezen esemény apropójából eljöttek hozzánk unokatesómék a három gyerekkel. Fénykép sajna csak a két lányról készült:(

a két nagylány eszmecseréje ébredés után

Olga a keresztlányunk éppen anyukáját keresi

Május közepén egyik nap arra értem haza a munkából, hogy a kicsi fiam palacsinta tortát készített nekünk vacsorára, nagyon ügyes volt és persze a torta pedig finom. Jó kis szilvalekvárral volt megtöltve.

a díszítést közösen csinálták a nővérével

Május hónapban nagyon sok focimeccse volt a Balázsnak amiről sajnos fotó nem készült, de említést érdemel. Az iskolák között megrendezésre kerülő diákolimpián a megyében 2. helyezést értek el. Balázs ennek a csapatnak minden évben (6 éve) oszlopos tagja.

A kertben a virágaink tovább növekedtek és apukám által dédelgetett kaktusz is virágzásnak indult.

Egyik este pedig az ablakunkból gyönyörű szivárványt tudtam fényképezni.

áprilisban történt

velünk még nagyon sok dolog amiről eddig nem is írtam.
Húsvétkor nagyon rossz idő volt éppen ezért itthon voltunk, mondjuk Sanyi dolgozott is húsvét hétfőn.
Nagyon szeretek kreatív dolgokkal foglalkozni és húsvét vasárnap reggelre kis családomnak készítettem kis meglepetést.

Mivel én nem eszek tojást immár három éve de a családom nagyon szereti készítettem nekik egy kis csodát.
Történt még egy születésnap utólagos megünneplése is. Boglárkánk március 26-án volt 15 éves és ezt a neves eseményt is áprilisban ünnepeltük meg. Íme pár fotó róla:

A macskánk továbbra is őrült dög, hogy lehet így aludni?

Aztán szép lassan kitavaszodott és a kertünkben gyönyörűen virágzott minden.

A tulipánok a kedvenceim, de hát a "menyasszonyi ruhába öltözött" szilva fa sem utolsó.

Az egyik legnagyobb eseményt hagytam a végére, amúgy is hó végén történt. Boglárka tovább jutott a megyei nyelvtanversenybe amit Biatorbágyon rendeztek meg. Ott a megmérettetésen Pest megye szinten a 15. helyezést érte el. Gratulálok Neki, nagyon büszke vagyok rá.
Erről is van pár képünk:

Hazafelé pedig a Biatorbágyi viadukt alatt haladtunk el, nem hagyhattuk ki.

és a legfontosabb hír, hogy hivatalosan is megkaptuk a papírt a felvételi eredményről, miszerint Dér Boglárkát az első helyen felvették a Veres Péter Gimnáziumba. Tehát szeptembertől ott folytatja tanulmányait. Gratulálunk pici lányom.

A hónap végén barátainknál töltöttünk pár napot Münchenben ami csodálatos volt, ezúton is köszönjük szépen a szíves vendéglátást:)

nem szeretem a motorokat, de ezt elfogadnám:)

pittypang mező közepén 

készül a remek fotó

csúszik a nagy gyerek pedig nincs is hó

legközelebb talán be is jutunk

a történet vége

Nagyon nehezen született meg ez a bejegyzés, sőt voltak pillanatok amikor még meg sem akartam írni.
Kezdem az év elejével.
Szűz jegyben születettként én szeretem magam körül a szervezettséget és a tervezést, éppen ezért már év elején szeretem látni mi is lesz velünk (nyaralás, festés ha kell stb). Mivel a munkahelyemen is változások voltak kilátásban ott már a szabi idejét és mennyiségét illetően meg voltunk lőve. Az április végi Müncheni hosszú hétvégét is ötször mondtuk le és indultunk még is el akkor amikor szerettünk volna.
Ugyan ebben az időben az is kiderült, hogy állapotos vagyok aminek nagyon örültünk, hisz pár évvel ezelőtti orvosi megállapítás alapján nem lehettem volna az. Van egy endometriosis nevezetű betegségem ami meddőséget okoz, de szerencsére mégsem így történt.
Örültünk az új állapotnak és átalakítottunk mindent ennek megfelelően. A munkahelyemen is jól vették a dolgot, sőt pozitív csalódás is volt számomra, mert csaptak nekem egy "búcsú partyt" és annyi ember volt ott, hogy nem is gondoltam volna. Kaptam Tőlük ajándékot, vagyis a picur, nagyon jó érzés volt.
Sokat gondolkoztam rajta, hogy mikortól is maradjak otthon és abban állapodtunk meg, hogy a 12. terhességi hét lenne az ideális mert az a vízválasztó.
Közben a dokimtól és a védőnőtől kaptam az ívet a magas vérnyomás miatt éppen ezek okán a 10. héttől otthon maradtam. Kipihent lettem és a vérnyomásom is normalizálódott. Most már belátom, hogy a veszélyeztetett terhesség valóban az, mert én az voltam, több okból is (korom: 39 év, magas vérnyomás, volt endometriosis műtét, pajzsmirigy alul-működés ami már be van állítva de szedek rá gyógyszert és a munkahelyi történések)
Szóval egy szónak is száz a vége a 12 hetes genetikai ultrahangon derült ki, hogy a picurunk már nem él. Nagyon nagy sokk volt számunkra, azért is mert semmi jele nem volt (görcsök, vérzés)szerencsére a dokim gyorsan reagált és már másnap meg is műtött.
Ekkor nem tudtam róla írni és az eddigi posztokat is piszkozatba tettem, de mostanra talán eljutottam odáig, hogy lezárhatom.
A családomnak és barátaimnak nagyon sokat köszönhetek és igazából most látom azt, hogy van két gyönyörű egészséges gyermekem akik tökéletesek, (későbbi bejegyzés róluk folyamatban).
Így ért véget egy két hónapos tündérmese Déréknél ami folytatódik csak nem három gyerekkel hanem kettő kamasz laklival akiket imádok.